Január 1-tÅ‘l szedhetik az önkormányzatok az ebadót, mely alapesetben évente maximum 6 ezer, veszélyes kutyák esetén pedig legfeljebb 20 ezer forint lehet. Nem minden eb után kell azonban fizetni.

Az állatvédelmi törvény módosításával január 1-tÅ‘l ebrendészeti hozzájárulás néven bevezették az ebadót. Az év elsÅ‘ napján legalább 4 hónapos ebek után már szedhetÅ‘ az adó, amit annak kell megfizetnie, akinek az adott év elsÅ‘ napján az oltási könyvben szerepel a neve. Az önkormányzat a veszélyes kutyák után legfeljebb 20 ezer, más ebek után legfeljebb 6 ezer forint adót szedhet. A fizetendÅ‘ összeget az eb tartási céljának, állatjóléti és ebrendészeti jellemzÅ‘inek, és az ebtartó szociális helyzetének figyelembevételével határozzák meg.

Nem szedhetÅ‘ ugyanakkor ebadó a védett Å‘shonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselÅ‘ magyar kutyafajtákba tartozó törzskönyvezett; a mentÅ‘-, jelzÅ‘-, vakvezetÅ‘, rokkantsegítÅ‘ vagy terápiás; a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó Å‘rszolgálatban alkalmazott; a veszélyes eb kivételével az ivartalanított; az ismert tartóval nem rendelkezÅ‘ és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet gondozásában tartott, valamint az állatmenhelyrÅ‘l, ebrendészeti teleprÅ‘l vagy állatvédelmi szervezettÅ‘l örökbefogadott eb után.
    
Az önkormányzat köteles a befolyt adó teljes összegét az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani.

forrás: mandiner.hu