Tacskó

Kistestű, de annál nagyobb mozgásigényű kotorékeb. Nagyon szeret ásni, úgyhogy ha vigyázni akarunk a szép nagy virágoskertünkre, nem ő a megfelelő választás.

Kis mérete ne tévesszen meg senkit, nagyon önálló okos és karakteres állat. Jó jelzőkutya. Egeret, patkányt megfogja, ha lehetősége van, az erdőbe lelép vadászni, akár egyedül is.

Lakásban is jól tartható, de a napi mozgásra szüksége van, különben rombol. Több változata ismert: Szőrzet szerint: rövid szőrű-, szálkás szőrű-, hosszú szőrű tacskó; Méret szerint: normál és törpe. Mérettől és szőrzettől függetlenül jó vadászkutya.

Jellemző betegsége a tacskóbénulás, ami tulajdonképpen porckorong-kopás, mely a hosszú gerinc és rövid lábak miatt alakul ki. Ennek megelőzése érdekében a kutyát ne hagyjuk lépcsőzni, vigyük kézben, ha emeleten lakunk.

 Az ugrálásról is ajánlatos leszoktatni, sőt a legjobb, ha rá sem szokik. Ha a betegség tüneteit észleljük, vigyük állatorvoshoz a kutyust. Az első tünetek egyike, hogy kíméli a hátsó lábait, kerüli a lépcsőzést, ágyra- vagy ölbe ugrálást. A fájdalomtól a kutya étvágytalan, kedvetlen.