Bullterrier

A bullterrier a 19. századi Angliából származik, ahol a bulldog és a már kihalt fehér angol terrier keresztezéséből alakították ki. Bár eredetileg harci kutyának tenyésztették, a fajta szelekciója hamar a barátságosabb irányba tolódott el, így vált a viktoriánus kor "fehér lovagjává". Legfontosabb fizikai jellemzője az egyedülálló, tojás alakú fej, amely profilból nézve ívesen hajlik le az orrhegyig. Szemei kicsik, sötétek és háromszög alakúak, ami különleges, intelligens és olykor pajkos tekintetet kölcsönöz neki. Testfelépítése rendkívül izmos, zömök és arányos, mozgása pedig magabiztos és lendületes. Két méretváltozatban létezik (standard és miniatűr), de a standard változat ereje és tömörsége tekintélyt parancsoló. Szőrzete rövid, fényes és kemény tapintású, leggyakrabban tiszta fehér vagy csíkos, de léteznek vörös, őzbarna és tricolor variációk is.

Személyiségét tekintve a bullterrier gyakran a kutyaerők "háromévese": végtelen energiával, humorérzékkel és makacssággal rendelkezik. Rendkívül emberközpontú, imádja a családja társaságát, és hajlamos a szeparációs szorongásra, ha túl sokat hagyják egyedül. Kiegyensúlyozott nevelés mellett kiváló társ, de erős akarata miatt határozott, következetes, de sosem erőszakos gazdát igényel. Más kutyákkal szemben domináns lehet, ezért a korai szocializáció kritikus fontosságú. Magas energiaszintje miatt napi szintű fizikai és mentális lefárasztásra van szüksége; a séta mellett a játék és a különböző agility feladatok is javasoltak számára. Egészségügyi szempontból a fehér példányoknál előfordulhat örökletes siketség, valamint veseproblémák és szívbetegségek, ezért a tenyésztői szűrések elengedhetetlenek. Megfelelő gondoskodás mellett lojális, védelmező és végtelenül szórakoztató társ válik belőle.