Pekingi Palotapincsi

A pekingi palotapincsi, eredeti nevén Pekingese, egyike a legősibb és legnemesebb múltú kutyafajtáknak. Származása a császári Kínába nyúlik vissza, ahol évszázadokon át kizárólag az uralkodói család tagjai tarthatták, és szent állatként tisztelték. Megjelenése méltóságot sugároz: dús, sörényszerű szőrzete és büszke tartása miatt gyakran hasonlítják egy apró oroszlánhoz. Testfelépítése zömök és tömör, az orra rövid és széles, szemei pedig nagyok és sötétek. Jelleme tükrözi arisztokratikus múltját; rendkívül magabiztos, olykor makacs és független személyiség, aki elvárja a tiszteletet, ugyanakkor mélyen hűséges a gazdájához.

Bár kis termetű, bátorsága nem ismer határokat, és hajlamos magát sokkal nagyobbnak képzelni, mint amekkora valójában. Nem igényel rengeteg mozgást, egy rövid napi séta általában elegendő számára, így ideális társa az idősebbeknek vagy a lakásban élőknek. A nevelése türelmet igényel, mivel nem veti alá magát vakon a parancsoknak; motivációval és következetességgel azonban jól tanítható. Jellegzetes gúnyolódó vagy horkoló hangokat adhat ki rövid arcberendezése miatt, és érzékeny a szélsőséges hőségre. Gazdájával szemben végtelenül odaadó, de az idegenekkel szemben távolságtartó és éber.