Shetlandi Juhászkutya

A shetlandi juhászkutya, avagy közkeletű nevén a sheltie, Skóciából, a Shetland-szigetek zord vidékéről származik. Megjelenése első pillantásra a skót juhászkutya kicsinyített mására emlékeztet, ám genetikailag és történetileg különálló fajtáról van szó. Eredetileg a zord éghajlaton az állatok (juhok, pónik) terelésére és a tanyák őrzésére szelektálták, ami kivételes intelligenciát és munkakedvet eredményezett. Testfelépítése arányos, elegáns, mozgása ruganyos és könnyed. Legfeltűnőbb jellemzője a dús, kétrétegű szőrzet, amely sűrű aljszőrből és hosszú, egyenes fedőszőrből áll, a nyak körül pedig látványos sörényt alkot. Színezetében a leggyakoribb a cobolyszín (az aranytól a mahagóniig), a trikolór (fekete, cserszín és fehér), valamint a blue merle (szürkéskék fekete foltokkal).

A sheltie jelleme rendkívül érzékeny és odaadó. Gazdájához szorosan kötődik, szinte olvassa annak gondolatait, ezért a kemény nevelési módszerekre rosszul reagál; a pozitív megerősítés nála kulcsfontosságú. Idegenekkel szemben tartózkodó lehet, de sohasem agresszív. Intelligenciája a kutyafajták rangsorának élmezőnyébe sorolja, rendkívül gyorsan tanul és rajong a közös feladatokért. Ébersége miatt kiváló jelzőkutya, de hajlamos lehet a túlzott ugatásra, ha nem kap elég mentális stimulációt vagy nem szocializálják megfelelően. Bár lakásban is jól tartható, hatalmas mozgásigénye és szellemi éhsége miatt napi aktivitást igényel. Kiemelkedően teljesít az olyan kutyás sportokban, mint az agility, az obedience vagy a dog dancing. Megfelelő foglalkozás mellett egy kiegyensúlyozott, végtelenül lojális és játékos társ válik belőle.