Vizsla (Drótszőrű)

A drótszőrű magyar vizsla a 20. század harmincas éveiben alakult ki a rövidszőrű magyar vizsla és a drótszőrű német vizsla keresztezéséből. Az alkotók célja egy olyan kutya létrehozása volt, amely megőrzi a magyar vizsla kiváló vadászati tulajdonságait és barátságos természetét, de a zordabb időjárási körülményeknek és a sűrű, szúrós aljnövényzetnek is ellenáll. Megjelenése nemes, mégis erőt sugárzó; legjellegzetesebb vonása a durva, sűrű és fénytelen fedőszőrzet, amelyhez sűrű, víztaszító aljszőrzet társul. Az arci részen hangsúlyos szakáll és szemöldök teszi karakteressé a tekintetét.

Jelleme kiegyensúlyozott, rendkívül ragaszkodó és intelligens. Nem csupán munkakutya, hanem igazi társ is, aki igényli a szoros kontaktust a gazdájával. Tanulékonysága kiemelkedő, de érzékeny lelkivilága miatt a durva nevelési módszerek nem célravezetők; a pozitív megerősítésre és következetességre reagál a legjobban. Mivel nagy mozgásigénnyel rendelkezik és szellemi stimulációra is szüksége van, elsősorban aktív életmódot folytatóknak vagy vadászoknak ajánlott. A lakásban tartást jól viseli, amennyiben naponta több órát tölthet szabad mozgással, játékkal vagy munkával. Kiváló családi kutya, a gyerekekkel türelmes, más kutyákkal szemben általában nem agresszív. Strapabíró és ellenálló fajta, amely a terepen végzett nehéz munka során is megőrzi higgadtságát és kitartását.